9
Eric Jansen atya. A Vatikánból. Megfeszítve. Hamlet várában.
Nick Dial tudta, a média egy napon belül megtölti a híreket a sztorival, hacsak nem tudja valahogy a Shakespeare-i szálat kiiktatni valahogy a történetből. A vallási vonallal nem igazán volt mit tenni – egy keresztre feszített pap történetét nehéz kimagyarázni – de a Hamleti szál eltávolítása lehetségesnek tűnt.
Sajnos Dial nem sokat tudott az irodalomról, ezért is döntött Henri Toulon, a gyilkossági részleg assziszensének segítségül hívásán. Toulon egy borkedvelő francia azon képességgel, hogy bármilyen témáról, ami létezik a nap alatt, képes volt hosszasan elbeszélgetni. Legyen az kvantumfizika, labdarugás vagy épp a fondue recepje, Toulon rendelkezett egy válasszal.
- Helló Henri, Nick vagyok. – mondta. – Van egy perced?
- Természetesen. – válaszolta rekedt hangon.
- Jól érzed magad? Kicsit betegnek tűnsz.
- Qui, jól vagyok. Csak hosszú volt az éjszaka. Megint.
Dial kicsit sem meglepődve mosolygott. Toulon másnapos volt. Késő esti tivornyái miatt léptették őt hamarabb elő, mint Toulont. Na meg, mert az Interpol szeretette volna, ha egy amerikai vezeti a részleget, ritkaságként az európai tagok által többségben lévő szervezetnél. – Kiváncsi lennék, mennyit tudsz Sheakspeare-ről?
- Többet, mint a saját anyja!
- És a Bibliáról?
- Többen, mint Dan Brown. Miért kérdezed?
Dial elmesélte az eset részleteit és, hogy milyen válaszokat keres pontosan. Vagyis, hogy miért rabolták el Jansent Rómából és ölték meg Dániában.
Toulon válaszolt: - A vallás nagyon fontos szerepet játszott Shakespeare világában, de most hirtelen nem jut eszembe egy megfeszített szereplő sem. Ha volt, annak eretneknek kellett lennie.
- Akkor mellőzük a keresztrefeszítést és térjünk a gyilkosságra. A helyszín kivételével, látsz bármi kapcsolatot Hamlettel?
- Ami megragadta a figyelmem, az a kereszt fölé helyezett üzenet volt. Bárki festette egy zseni. Az ATYA szó vagy Istenre utal a Shakespeare-i műben, vagy a gyilkos apjára. Először arra következtettem, hogy magára Hamletra. A történet végigköveti Hamlet herceg elégtételét a király haláláért – a fiú bosszút áll apja meggyilkolásáért. Nekem ez tökéletesnek hangzik. Amíg meg nem vizsgálod a kivégzés módját. Számomra a kereszrefeszítés inkább Krisztusra utal, nem Shakespeare-re. Ha a gyilkost érdekelte volna Hamlet, akkor inkább kardot választott volna.
- Szóval az egész a vallásról szól?
- Nem feltétlen. Utalhat a gyilkos apjára vagy az áldozat apjára is. Ezért brilliáns az üzenet. Ha tetszik, ha nem, minden szálat végig kell vizsgálnod. Eddig, csak annyit tudunk, hogy a gyilkos szórakozik veled.
- Talán. Vagy valami egész másról szól az egész, amit kihagytál.
- Úgy mint?
Dial mosolygott, örülve, hogy Toulon azért mégsem tud mindent. – Az áldozat pap volt. Az üzenet utalhatottn rá is: Eric Jansen atya.
- Ami még brilliánsabbá teszi a jelet. Még inkább kétértelmübbé. Tökéletesen alkalmas figyelemfelkeltésre bármilyen információ átadása nélkül.
- Ezért döntöttem úgy, hogy felhívlak. Gondoltam egy brilliáns elmével csak egy másik brilliáns elme veheti fel a harcot.
Toulon vigyorgott: - Megmondom mi legyen, adj nekem egy vagy két napot és meglátom mire jutok. Ki tudja? Talán kihagytam valamit.
- Köszönöm Henri, értékelem. Mielőtt még elköszönnénk, engedj meg még egy kérdést a vallásról. Van elképzelésed, hogyan nézett ki Krisztus keresztje?
Toulon mély levegőt vett, kezeitvel átfutott lófarokba szorított ősz haján. Kétségbeesetten szeretett volna egy cigarettát. A dohányzás tilos volt az Interpol épületén belül, ez azért nem zavarta abban, hogy néha rágyújtson, márcsak azért is, mert francia és mert baszott a szabályokra. – Nyugodj meg, nem vagy egyedül a kérdéssel. A legtöbb ember bizonytalan a kereszttel kapcsolatban. Mondcsak milyen keresztet használtak, Dániában?
- Fa, valamilyen tölgyből készülhetett.
- Nem erre értettem. Latin kereszt? Tau? Görög? Szláv?
- Őszintén szólva fogalmam sincs. Mind görögnek tűnik nekem.
Toulon összehúzta szemeit. – Miért kell az amerikaiaknak mindenből viccet csinálni? A görög keresztet könnyű azonosítani, úgy néz ki, mint egy plusz jel. Mind a négy szára ugyanolyan hosszúságu.
- De nem Jansené. Az néz ki, mint egy nagy nyomtatott T betű. A hosszanti szára a vízszintes fa tetején van.
- Akkor jól csinálták. – mondta halkan.
- Jól csinálták? Mit értessz ez alatt?
- A legtöbb ember úgy gondolja Jézust latin keresztre feszítették meg – amelyen a rövidebb szár a függőlegest annak háromnegyedénél keresztezi – de ez téves. A rómaiak tau keresztet használtak megfeszítésre és nem latint.
- Tényleg? Akkor miért használ az Egyház latin keresztet?
- A keresztény vezetők vették át a kilencedik században, ami nem kis vitát váltott ki, mivel ez a kereszt eredetileg egy pogány szimbólum volt, négy szára a négy szelet jelképezte: az északit, a délit, a nyugatit és a keletit. A keresztények jobbnak látták ezt a jelet, mintsem a taut, amely inkább az ókori világ kivégzéseihez kötődött. A bűnözők halálához.
Dial állát simogatta, azon elmélkedve, hogy Eric Jansen lehetett-e bűnöző. Vagy estleg találkozott egyel a gyóntatás során. - A keresztekről beszélve, mit tudsz mondani a megfeszítésről? Úgy értem, ismerem a bilbilai változatot, de van fogalmunk róla mi történt ténylegesen?
- Azt hiszem az merőben függ a te nézeteidtől. Ha keresztény vagy, akkor minden pontosan a bilbiai módon történt. Hiszen a Biblia Isten szava.
- És ha nem a keresztényt nézzük?
Toulon tudta, hogy ez a téma egy lőporos hordó. Nyöszörgött, fogott egy cigarettát és a szájába vette, csak, hogy meglegyen az érzés. – Igazság szerint nem tudjuk mi történt pontosan. A keresztény- és a római történetírók mást mondanak. És még ott vannak a zsidók, a budhisták és az ateisták is. Mindegyiknek megvan a saját véleménye a történtekről, de pontosan egyik sem tudja, mivel már két ezer éve történt. Ne nézhetjük vissza kazettáról és állithatjuk ki tényszerűen valamit. Annyit tehetünk, hogy kiválogatjuk a bizonyitékokat, elolvassuk a leírtakat, s előállunk a saját következtetéseinkkel, amelyet szintén bemocskol saját neveltetésünk.
- Vagyis?
- Egyszerűen fogalmazva, ha a szüleid azt akarják, hogy higgy Jézusban, akkor a keresztény álláspontot fogod elhinni. Végül is erről szól a hit, nem?
- És ha hitetlen az ember?
- Akkor, gondolom embertől függ. Egyesek megtarják kételyüket saját maguknak és azt beépítik a keresztény világba. Mások helyi zsinagógákba vagy templomokba járnak gyakorolni a keresztény vallástól eltérő hitüket. És persze ott vannak a harmadik típus, akiket nem érdekel, hogy a társadalom mit gondol róluk és nem haljandóak megváltozni. Ha szeretnék fogadni, de ha gyilkosra gondolok, mit gondolsz melyik típusra tennék?
Dial mosolygott, gondolva bárcsak, minden ilyen egyszerű lenne. – Köszön az őszinteséged Henri. Kérlek tudasd, ha bármi új ötleted van.
- Biztos lehetsz benne Nick.
Dial letette a telefont és Nielson ügynökhöz fordult, aki mosolygott mellette. Boldognak tűnik! – mondta Dial. – Jó hírek?
- Most kaptam egy hívást Rómából. Jansen atyának volt egy kis lakása a Vatikán közelében. Amikor nem jelent meg egy esti kilenc órási találkozón, sikertelenül megpróbálták felhívni. Nem tűnt nagy dolognak ma reggelig, amikor nem ment be dolgozni. Ekkor hívták fel a rendőrséget.
- Mi a helyzet a Vatikánnal? Tudunk bármit is arról, Jansen atya mit dolgozott?
- Még dolgozom rajta. Az egyik felettesük hívását várom. Remélhetőleg néhány kérdésre választ kapunk.
- Abban nem nagyon bíznék. Volt már dolgom a Vatikánnal, és nagyon szűkszavúak, ha a dolgaikról van szó. Persze ki hibáztatná őket? Én is titkolóznék, ha milliárd dolláros értékeim lennének elzárva a pincében . . . Mire jutottak a helyiek Rómában?
- A törvényszéki csapat átkutatja a lakást. Azt mondták, ha bármit találnak azonnal értesítenek. Egyéb esetben holnap megkajuk a teljes jelentést.
- Szép munka Annette. Le vagyok nyűgözve. Tegyen meg nekem egy szivességet, ne eressze el a Vatikán nyakát. Csak mert megigérték, hogy beszámolnak majd, nem jeleti azt, hogy az meg is történik.
Valójában, nevetett magában Dial, ahhoz csodára lenne szükség.
